Az izlandi Valdimar Jóhannsson elsőfilmesként nyerte el idén Cannes-ban az Un Certain Regard szekció zsűrijének díját a magyar mozikban is látható Bárány című alkotásával, amelyben egy újszülött jószágot a gyerekeként nevel egy farmerházaspár. Ez csak a kezdete a feszültséget mindvégig fokozó történetnek.
A Freeszfe Egyesület hallgatóinak tartott workshopot Tarr Béla a CEU épületében. A falak, ahonnan egyszer már kiüldöztek egy egyetemet, most egy másik egyetem menekülőinek biztosítanak lehetőséget a munkára. Tarr Bélával, az SZFE-t elhagyó és az ottmaradó hallgatókkal forgattunk.
Öt európai egyetem veheti át formálisan a Színház- és Filmművészeti Egyetem 150 hallgatóját: az intézmények vállalták, hogy elismerik a diákok eddigi kreditjeit, és segítik őket abban, hogy tovább folytathassák a munkát az oktatóikkal a Freeszfe Egyesületen belül. Közben az oktatás már megkezdődött a Freeszfe-n, ahol hamarosan Tarr Béla is tanítani fog.
„A hitleri múlttal azonosulást a neonácik frusztrációjuk ellen gyógyszerként használnák, de valójában méreg, és fertőzésszerűen terjed” – mondja a szerző, akinek Herscht 07769 című, új regényében egy kétarcú angyal számol le a rasszistákkal.
A világhírű rendező szerint nem is kell egy rendezőnek, operatőrnek, színésznek diploma.
Idén lett húszéves a díj, az ünnepélyes díjátadót viszont egyelőre keresztülhúzta a járvány.
A rendező közleményben tiltakozik azért, hogy a filmjét felhasználják a Színház- és Filmművészeti Egyetem megszállására.
Ne térjünk vissza a „normalitásba” a koronavírus-járvány után, a világnak változnia kell! – így összegezhető az a felhívás, amelyet 200 világhírű művész, illetve kutató-tudós jegyzett, és a kezdeményezők között első körben egyetlen magyarként Tarr Béla filmrendező írt alá. Azóta sok más magyar művész, illetve tudós is csatlakozott a kezdeményezéshez.
Kétszáz világhírű művész és tudós mellett a rendező is úgy gondolja, hogy amiben ma élünk, az végső soron abnormális, ezért nem folytatható.
Lakhatási válság, alkoholizmus, párkapcsolati és szexuális erőszak. Tarr Béla első nagyjátékfilmje, a Családi tűzfészek olyan szociális problémákról szól, amelyekkel 41 év után is foglalkoznunk kell. Ezért nagyszerű, hogy Pass Andrea elővette a filmet, és elkészítette annak színpadi változatát. Ha azonban választani kellene, akkor lehet, hogy inkább Tarr rendezését ajánlanánk.
A politika rákos daganatként betüremkedik mindenhová, a magyar filmes sikerek pedig nem igazolják az Orbán-rendszert. Tarr Bélát a legjobb magyar rendezőként tartják számon, tudását mégsem Magyarországon adja tovább.
A múlt héten elhunyt Rajk László színes és kreatív építészi, látványtervezői munkáival több műfajban is maradandót alkotott.
A világhírű magyar filmrendezőnek lassan tízéves az utolsó filmje, de a rendezést nem hagyta abba. Legutóbb júniusban, a Bécsi Ünnepi Hetekre készített hajléktalan emberekről előadást. Azért nem dolgozik Magyarországon, mert nem szeretne kompromisszumokat kötni.
A magyar filmes életét ugyan lezártnak tekinti, de egy különleges alkotással készült az osztrák művészeti fesztiválra.
Tegye fel a kezét, aki elhitte, hogy Tarr Béla nem nyúl többet mozgóképes műfajokhoz.
Nyolc évvel ezelőtt visszavonult a rendezéstől, de neve még mindig fogalom. Az idén negyedszázados legemlékezetesebb filmje, a monumentális Sátántangó, ez alkalomból felújítva mutatják be a berlini filmfesztiválon. Tarr Béla elmesélte a hvg.hu-nak, hogy egy gerincműtét vár rá, nagyon hisz a fiatalokban, és hogy egy japán festmény lökte a Sátántangó felé.
A New York-i artpunk egyik alapszemélyisége, a "punk keresztanyja", Patti Smith Krasznahorkai László klasszikusát, a Sátántangót olvassa.
Minden eddiginél több, 59 országból 928 tagot, köztük Tarr Béla rendezőt és Herbai Máté operatőrt is meghívta soraiba az amerikai filmakadémia. Új tagként üdvözölhetjük J.K. Rowlingot és Sufjan Stevenst is.
Tarr Béla nem unja, de sokallja a fesztiválokat, a díszdoktorságot, az életműdíjakat. A rendezőnek az életműdíjak is a terhére vannak, ennek oka, hogy nem tudja már hová tenni őket, és az értékük is devalválódott. A mai film pedig már nem az ő nyelve.
A Kossuth-díjas rendezőt a Marrakech Nemzetközi Filmfesztiválon interjúvolta meg a Slant Magazin.
